Szívből szólok

egyre jobban aggasztanak a spam-ek, amik ellen a wordpress, ugy latszik, tehetetlen. neha eltunnek az ekezetes karaktereim, maskor meg azon szornyulkodom, hogy valaki viagrat reklamoz az EN BEJEGYZESEMBEN. a hitvany!
na de ma voltunk lovagzani, es jo volt, leszamitva azt amikor a labam beszorult a kengyelbe. a mult heten pedig usztam sokat a marosban, az talan megjobb volt. csomafalvan csinaltak a kolykek egy “dugast” a maroson, na ott, jo mely es csendes es kellemes ott a fuzek kozott. a tobbi josagrol majd maskor. pa.

amíg vannak időszakok az életemben, amelyek úgy élnek az emlékeimben, mint egy kedvenc idézet, vagy akár egy kedvenc olvasmány, amiröl néhanapján letörlöm a port s újraolvasom, addig, úgy hiszem, nem pazarolom az időmet itt a Földön, sem semmi mást, ami megadatott nekem.

megjelent egy új falubolondja gyergyóban, legalábbis szerintem nyugodtan pályázhat erre a címre az a nagyszakállas, borvirágos orrú öregember, aki a minap megszólított a főtéren, így ni:
-evribdi! inglis? ömeriken? hángeri?
én: -gyergyói vagyok.
ő: -akciós nadrág.
én: -hol?
ő: (mutatva a katonamintás nadrágomra) -akciós nadrág.
mire én: -najó.
mire ő is: -najó.
s ment ki-ki a maga dolgára. Időbe telt, míg feldolgoztam az eseményeket, s felfedeztem az ömeriken-katonaminta-akció szavak közti rejtett kapcsolatot. kicsit később egy gombaárus cigánnyal láttam beszélgetni a padon. biztos azt hitte kubai.

na most nézd meg, milyen rég nem írtam. valósággal megijesztenek ezek a dátumok, mert mindig eszembe juttatják, milyen borzasztó gyorsan telik az idő. lehet azért nem is írtam mostanásg, tudniillik elértem arra a ritka pontra, amikor az ember lánya nem tudja, a hét melyik napja van, csak a hullócsillagok és az egyre rövidülő nappalok emlékeztetik, hogy a meleg évszak lassan átadja helyét a hidegnek. aki szerint korai még ezen aggódni, az nem tudja, hol élek. talán jobb is ez így : ))
további szép szabadságolást (már aki), a többieknek pedig fel a fejjel, mindjárt itt a Karácsony : ))